HTML

Nehéz idők focija

2012.07.19. 11:10

Izgalmas kérdés, hogy mekkora szerepet játszhatnak egy nemzet önbecsülésében a sporteredmények, különösen a foci. A nemrég véget ért Európa-bajnokság ismét azt a régi keletű elméletet látszik alátámasztani, hogy a futballban elért sikerek és a politikai-gazdasági eredmények mértéke mintha fordított arányban állna egymáshoz képest. Az EB első négy helyezettjéből három, Spanyolország, Olaszország és Portugália rossz gazdasági és költségvetési helyzetük miatt az euróövezet „fekete bárányai” közé tartoznak. A jól hangzó elméletet persze némileg árnyalja, hogy a bronzérmes németek jelenleg Európa éllovasainak számítanak gazdasági szempontból is.

Mindenesetre nagyon sok példát lehetne azzal kapcsolatban felsorolni, hogy a labdarúgás, illetve a sport általában miként szolgált a más területeken tapasztalt kudarcok kompenzálójaként egy ország történetében. Elég csak az ötvenes évekre gondolni, amikor a történelme egyik legsötétebb korszakát megélő Magyarország számára a labdarúgásban elért világsikerek jelentették az egyik legfőbb vigaszt. Vagy akár ugyanígy megemlíthetjük e korszak kapcsán Németországot, amely a II. világháborúval járó anyagi és morális összeomlás után az 1954-es – sajnos éppen ellenünk kivívott – vb-győzelem, a „berni csoda” után érezhette úgy, hogy ismét felemelheti a fejét.

A foci történetében jól megfigyelhető, hogy milyen fontos szerepet volt képes játszani az összetartozás érzésének megerősítésében, és ez a mostani európai válságra is igaz. Nemrég Portugáliában nyaraltam, és saját szememmel láttam, hogy az emberek foci iránti rajongása, miként feledteti velük azt a tényt, hogy eközben az ország a gazdasági rémhírek egyik főszereplőjévé vált az elmúlt két évben. A szintén nehéz gazdasági helyzetben lévő olaszok pedig  mintha a németek feletti győzelmet élték  volna meg úgy, mint egy jól sikerült fricskát a takarékossági intézkedéseket erőltető „gonosz” berlini vezetésnek.

Sajnos a rossz hír a foci vigasztaló szerepe kapcsán, hogy Magyarország jelenleg a negatív kivételt jelenti  e tetszetős elmélet számára. Hiába van rossz helyzetben a gazdaságunk, a focink, ha lehet, még rosszabbul áll. Úgy látszik, a déli országok büszke rajongása helyett nálunk marad a csendes beletörődés, hiszen a magyar labdarúgás, ellentétben az olasszal, spanyollal, portugállal, vagy akár a klubszinten kevésbé sikeres göröggel összehasonlítva egyelőre semmi olyan eredményt nem tud nyújtani nekünk, amiből erőt meríthetnénk. Bár a magyar ötvenes éveket nem kívánhatja vissza épeszű ember, a mostoha történelmi körülmények dacára a fociban (és társadalomban?) rejlő akkori erőt irigyelhetjük.

Bár olvasva a világ legnagyobb klubjainak adósságairól, és az IMF-tárgyalásokba belevitorlázva, lehet, hogy a jó magyar foci csak egy még rosszabb ómen lenne?

 

>" />

2 komment

Címkék: politika gazdaság foci történelem nemzetkarakter Kovács Zsolt ING

A bejegyzés trackback címe:

https://meglatoszog.blog.hu/api/trackback/id/tr774664174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

comp3232 2012.07.20. 20:16:35

Bár nem tudtam, hogy a blog írója ekkora football fan, én azért kicsit kiegészíteném.
Mint tudjuk hazánk új hobija a foci. Elég csak a csapatokat politikusokkal vagy gazdasági szereplőkkel összekötni:
Videoton-Orbán Viktor, MTK-Deutsch Tomi, Vasas-(majdnem)Bánki Erik, Fradi-Kubatov, Szolnok-Nyerges Zsolt, Tatabány-Mészáros, Debrecen-Kósa, MLSZ-Csányi
Ezek a nevek már önmagában garanciát kellene, hogy jelentsenek egy jobb focira, de eddig csak a pénz ömlött szeretett és egyben gyűlölt sportágunkba. Az Akadémiáknak nyújtott súlyos milliárdok és a csapatokba pumpált pénz(lásd TAO Törvény) a hazai focin mit sem változtatott, és az az érzésem nem is fog.
Egyben azért még bízhatnak a foci szerelmesei: az IMF nem találja meg a foci sort a költségvetésen, mert lehet, hogy, ha mégis akkor másnaptól egy forintot sem engednek beledobni ebbe a feneketlen kútba!

Atta Ego 2012.10.03. 15:10:47

Szevasz tavasz.
Egyetértek és a Brian élete film tanácskozás jelenete jut eszembe Tokajról www.youtube.com/watch?v=cv4MxS5vtv8. Ennek megfelelően az az unszimpatikus véleményem, hogy jobban jártunk volna, ha nem kapunk a Tokaji névhasználatra védettséget, mert akkor a ki a jobb, ki ad ezen a néven megvehető, kiváló bort verseny kikényszerítette volna a teljesítményt. Sajnos magyar szokás szerint, maradtak a régi megmondók, semmi sem változott, csak az árak nőttek az egekbe, bár ha utána számolnánk, lehet hogy kiderülne, hogy a mai értéken számolt összbevétel az elmúlt 50 évben mit sem változott, csak kevesebbet kell előállítani és dolgozni kisebb az osztó.
2005 táján eltöltöttem fél évet a budafoki borászsuliban, ahol találkoztam tokaji véleményekkel és már akkor az jött le, hogy a kirekesztősdi megy, amelynek a régi urak a kezdeményezői. Mivel a külföldi tőkén történő személyes gyarapodás volt az igazi cél és a sok porhintés a minőségről, valamint a "hú hogyis felejthettük el" hagyományokról csak a idegenek meggyőzését szolgálta, ezért tart ott Tokaj , ahol tart. Akik hittek a szőlőben és szerettek volna váltani azokat kizárták a klubból és máglyára küldték.
a cikk írójának üzenem, hogy ajánlatom továbbra is áll, és elfogadása esetén nem lesz baj a kvalifikált, lojális munkaerővel.
Üdv

Meglátószög

Amit látunk a világból, és ami mögötte van. Sokszor hajlamosak vagyunk túl egyszerű magyarázatokat keresni, mert azzal kecsegtetnek minket, hogy könnyen megtaláljuk az ésszerűséget a minket körülvevő zűrzavarban. Ám ehelyett néha célravezetőbb, ha egy kicsit elgondolkodva próbálunk az összefüggések mentén a dolgok mélyére látni, sokszor csupán a józan észt segítségül hívva. Erre teszek kísérletet, a szokásostól kicsit eltérő (meglátó-) szögből.

Kovács Zsolt
pénzügyekhez is értő, nem csak szakember

Blogketrec

Friss topikok

Címkék

adókedvezmény (2) adóparadicsom (1) álláskeresők (1) aranyérem (1) Ausztria (1) bankolni (1) befektetés (1) Benelux (1) bérmunka (1) Bib Gourmand (1) biztosítási ügynökök (1) biztosítók (1) bor (1) borász (1) borfesztivál (1) borrégió (1) Brókernet (1) Budapest (1) Burgenland (1) cég (1) cégvezető (1) cinetrip (1) David Weinberger (1) devizahitelek (1) DHL (1) diákhitel (1) dzsessz (1) Economist Intelligence Unit (1) életbiztosítási piac (1) élhetőség (1) elit (1) elitklub (1) elvándorlási (1) Európai Bizottság (1) fáradtság (1) felmérés (1) fenntarthatóság (1) fesztivál (1) foci (2) fogyasztói (1) forint (1) gasztroforradalom (1) gasztronómia (2) gazdaság (1) GDP (1) globalizáció (1) hal és bor (1) hangulat (1) holland (1) IMF (1) infrastruktúra (1) ING (1) Jim Moorhead (1) jövedelemtöbblet (1) Kádár-korszak (1) kádárizmus (1) kiadások (1) kisfröccs (1) kivándorlás (1) költségvetés (1) Kovács Zsolt (1) közhangulat (1) KSH (1) különút (1) lakás (1) MABISZ (1) magántulajdon (1) magyar (2) magyarok (1) Magyarország (2) megtakarítás (2) megtakarítási piac (1) menedzserek (1) migráció (1) MNB (1) mobilszolgáltató (1) multinacionális (1) nemzetkarakter (2) néplélek (1) néplélektan (1) női vezetők (1) nyelvismeretek (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (1) OECD (1) olimpia (1) öngondoskodás (1) osztalékjövedelem (1) ösztöndíj (1) pénz (1) pesszimista (1) politika (2) portfolioblogger (15) posztkommunista (1) PSZÁF (1) rangsor (1) Római-part (1) Rudas (1) sport (1) statisztika (1) statisztikák (1) svájci frank (2) szégyenlősség (1) Széll Tamás (2) szórakozás (2) tanácsadó (2) társas vállalkozások (1) TB (1) Tokaj (2) Torkos Csütörtök (1) törlesztő (1) történelem (2) túlképzettség (1) túlzottdeficit-eljárás (1) unit-linked (1) válság (2) Venesz József (1) versenyképesség (1) vip (1) Címkefelhő

Legfrissebb hírek