HTML

Hogyan készüljünk a következő svájcifrank-válságra?

2013.04.04. 10:52

prepared2.JPGA devizahitelek témája időről-időre megjelenik a médiában, de az is világos, hogy csodára a kérdés megoldása kapcsán nem számíthatunk. Hiszen hiába az árfolyamgát határidő hosszabbítása, vagy a pénzügyi ombudsman sokszor már a minisztériumot is irritáló kezdeményezései. A probléma nagyon sokáig elkíséri majd még rengeteg ember életét. De vajon tanult mindebből valami hasznosat a magyar társadalom?

Gyakorló vállalatvezetőként rendszeresen szembesültem olyan sztenderdekkel a cég napi működtetése során, amit összefoglalóan kockázatkezelésnek nevezünk. Ezek nemcsak arra terjedtek ki, hogy mit kell akkor tenni, ha hirtelen megváltozik az üzleti környezet, hanem arra is, hogy egy természeti katasztrófa vagy akár egy komoly áramszünet esetén mi a teendő. Persze tudtuk azt, hogy utóbbiak bekövetkezésének a valószínűsége hétköznapi értelemben igen kicsinek mondható, de mégis fel kellett készülnünk minden olyan váratlan eseményre, ami jelentősen befolyásolhatta volna a cég, a kollégák vagy akár az ügyfelek életét. Joggal feltételezhetjük, hogy az átlagemberek nem ilyen előrelátóak, és ennek megfelelően természetesen nem tudják, hogy hová kapjanak döbbenetükben. A svájci frank árfolyamának ilyen hirtelen megváltozására ráadásul nem csak a lakossági ügyfelek, de még jó néhány komoly cég sem volt felkészülve. Pedig nem is olyan bonyolult az ilyen fordulatokra való felkészülés.

Erre világít rá egy nemrég megjelent könyv, amit Jim Moorhead irt „The Instant Survivor” címmel. A könyv elsősorban arra keresi a választ, hogy mindazok a módszerek és lépések, amelyeket a nagy cégek alkalmaznak a vállalati krízisek kezelésére és elkerülésére, használhatók-e akkor is, ha valami személyes problémával, nehézséggel szembesülünk. Mint minden eltérő kultúrából, főleg az amerikaiból érkező könyv kapcsán, úgy itt is felmerül természetesen a kérdés, hogy mennyiben illeszthetőek ezek a rutinok a magyar néplélekhez. Azonban ha végigtekintjük a fő szabályokat, könnyen meggyőzhetjük magunkat, hogy nem is lenne olyan nehéz mindezek alkalmazása. De mik is ezek a tisztázandó kérdések?

A legfontosabb alapelv annak tudomásulvétele, hogy igenis krízis van, és hogy ilyenkor sajnos sokszor fájdalmas lépéseket kell tennünk. Persze egy olyan országban, ahol még mindig túl sokat várunk az államtól, sokkal nehezebb rászánni magunkat erre.

A másik fontos alapelv annak felismerése, hogy mi is okozta azt a problémás helyzetet, ami kialakult, és hogy pontosan mit is kell megoldani. Itt a legfontosabb a tudatos, problémafókuszú megközelítés a bűnbakkeresés helyett. Hogy ezt a szemléletet el tudjuk sajátítani, érdemes felállítanunk négy szabályt:

1.    Hideg fej, vagyis annak keresése, hogy hogyan tudjuk érzelmek nélkül felépíteni a megoldáshoz vezető utat, összegyűjteni a tényeket és leírni azokat. Mihelyt valamit papírra vetünk, egyben rá is kényszerülünk, hogy alaposan végiggondoljuk a helyzetet és a lehetséges kiutakat.

2.    Stabil háttér: keressünk olyan partnereket, barátokat és ismerősöket, akik segítenek objektíven feltárni a helyzetet, akik őszintén megmondják a véleményüket a szituációról, és néha olyan szempontokkal is szembesítenek bennünket,  amelyek kényelmetlenek lehetnek számunkra. Sokszor fájdalmas a szembenézés, de utólag kiderül, hogy mit veszítettünk volna, ha ezt nem tesszük meg.

3.    Két lábbal a földön állni, pragmatikusan, lépésről lépésre előrehaladni a megtervezett úton. Ha kell, módosítani az előre elhatározott menetrenden, ha kell, új utakat találni. De tudatosan menni előre, és, fura ezt kimondani, de önző módon, a saját céljainknak mindent alárendelve.

4.    A múlt beégetése a jövő érdekében. Mivel a múlton nagyon nehéz változtatni, a meddő merengés helyett érdemes arra fókuszálni, hogy mit is tanultunk belőle a jövőre nézve. Azaz viszünk-e meleg takarót magunkkal március 15-én, ha rossz az időjárás, vagy megbízunk-e a szomszéd fiában hitelfelvételkor csak azért, mert pénzügyi tanácsadónak hívja magát. És ezeket sokszor csak akkor fogjuk megjegyezni, ha leírtuk, kibeszéltük, megrágtuk, akkor, amikor történt. Ezért szerintem a legjobb  az lenne, ha minden devizahiteles fogna egy darab papírt, és leírná le az elmúlt 5 év legfontosabb tanulságait…

Azt szokták tanítani a kis antilopoknak, hogy legyenek gyorsabbak, mint a leglassabb antilop, mert akkor nem kapja el az oroszlán. Ha valaki felkészül egy váratlan helyzetre, vagyis ha tudatában van annak, hogy bekövetkezhet, és persze ha előre meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket a „túlélés” érdekében tenne, akkor több esélye van rá, hogy ne ő legyen a leglassabb a csordában. Mert oroszlánok mindig lesznek, csak néha békésebbnek tűnnek.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

>" />

1 komment

Címkék: svájci frank devizahitelek portfolioblogger Jim Moorhead

A bejegyzés trackback címe:

https://meglatoszog.blog.hu/api/trackback/id/tr255194480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.04.04. 12:44:56

Mi köze ennek az írásnak a "svájcifrank-válsághoz"?

Meglátószög

Amit látunk a világból, és ami mögötte van. Sokszor hajlamosak vagyunk túl egyszerű magyarázatokat keresni, mert azzal kecsegtetnek minket, hogy könnyen megtaláljuk az ésszerűséget a minket körülvevő zűrzavarban. Ám ehelyett néha célravezetőbb, ha egy kicsit elgondolkodva próbálunk az összefüggések mentén a dolgok mélyére látni, sokszor csupán a józan észt segítségül hívva. Erre teszek kísérletet, a szokásostól kicsit eltérő (meglátó-) szögből.

Kovács Zsolt
pénzügyekhez is értő, nem csak szakember

Blogketrec

Friss topikok

Címkék

adókedvezmény (2) adóparadicsom (1) álláskeresők (1) aranyérem (1) Ausztria (1) bankolni (1) befektetés (1) Benelux (1) bérmunka (1) Bib Gourmand (1) biztosítási ügynökök (1) biztosítók (1) bor (1) borász (1) borfesztivál (1) borrégió (1) Brókernet (1) Budapest (1) Burgenland (1) cég (1) cégvezető (1) cinetrip (1) David Weinberger (1) devizahitelek (1) DHL (1) diákhitel (1) dzsessz (1) Economist Intelligence Unit (1) életbiztosítási piac (1) élhetőség (1) elit (1) elitklub (1) elvándorlási (1) Európai Bizottság (1) fáradtság (1) felmérés (1) fenntarthatóság (1) fesztivál (1) foci (2) fogyasztói (1) forint (1) gasztroforradalom (1) gasztronómia (2) gazdaság (1) GDP (1) globalizáció (1) hal és bor (1) hangulat (1) holland (1) IMF (1) infrastruktúra (1) ING (1) Jim Moorhead (1) jövedelemtöbblet (1) Kádár-korszak (1) kádárizmus (1) kiadások (1) kisfröccs (1) kivándorlás (1) költségvetés (1) Kovács Zsolt (1) közhangulat (1) KSH (1) különút (1) lakás (1) MABISZ (1) magántulajdon (1) magyar (2) magyarok (1) Magyarország (2) megtakarítás (2) megtakarítási piac (1) menedzserek (1) migráció (1) MNB (1) mobilszolgáltató (1) multinacionális (1) nemzetkarakter (2) néplélek (1) néplélektan (1) női vezetők (1) nyelvismeretek (1) nyugdíj (1) nyugdíjrendszer (1) OECD (1) olimpia (1) öngondoskodás (1) osztalékjövedelem (1) ösztöndíj (1) pénz (1) pesszimista (1) politika (2) portfolioblogger (15) posztkommunista (1) PSZÁF (1) rangsor (1) Római-part (1) Rudas (1) sport (1) statisztika (1) statisztikák (1) svájci frank (2) szégyenlősség (1) Széll Tamás (2) szórakozás (2) tanácsadó (2) társas vállalkozások (1) TB (1) Tokaj (2) Torkos Csütörtök (1) törlesztő (1) történelem (2) túlképzettség (1) túlzottdeficit-eljárás (1) unit-linked (1) válság (2) Venesz József (1) versenyképesség (1) vip (1) Címkefelhő

Legfrissebb hírek