Évek óta azt hallani, hogy Budapest elvesztette egykori fontos szerepét a régióban, Bécset, Prága, Varsó, de még Pozsony (!) is fontosabb célpontjává vált a külföldieknek. Nos, a legfrissebb, e tekintetben igencsak mértékadó globális ranglista nem mindenben támasztja alá ezt az idehaza megszokott fanyalgást. Az Economist Intelligence Unit (EIU) élhetőségi listáján Budapest az ötvenedik helyen van, megelőzve az összes többi visegrádi fővárost, de még a mostanában oly sokszor emlegetett Londont is. De persze az is lehet, hogy a fanyalgóknak van igazuk, a magyar főváros már menthetetlenül lecsúszott, és valaki jól megvezette az Economist elemzőit…
Az olyan kijelentésekről, mint például hogy a lakosságát tekintve körülbelül negyedakkora Pozsony már fontosabb regionális gazdasági központ, mint Budapest, egy sok-sok évvel ezelőtti riportműsor jut eszembe. Ebben arról elmélkedtek, hogy az újraegyesítés utáni Németország szerepe a nemzetközi pénzpiacokon annyira felértékelődik, hogy Frankfurt Londont is lekörözi majd. Egy megkérdezett angol bróker erre csak annyit felelt, hogy ez lehetséges, de egyelőre még Londonban többen dolgoznak a pénzügyi szektorban, mint ahány lakosa Frankfurtnak összesen van.
Persze az élhetőség korántsem csak a méret és gazdasági súly kérdése, de úgy tűnik, a brit elemzők jelenleg mégis minket preferáltak a régióban. Az EIU összesen öt szempontcsoport alapján értékelte, hogy egy nagyváros mennyire lehet vonzó és élhető: politikai stabilitás és közbiztonság egészségügyi ellátás, kulturális lehetőségek és életkörnyezet, oktatás, infrastruktúra. E szempontok szerint Budapest Londont megelőzve az 50. helyet kapta a vizsgált 140 ország között, ami négy hellyel jobb a tavalyi eredménynél, és egyben a legnagyobb előretörés a teljes listán. Ehhez képest Prága a 60., Pozsony a 64., Varsó a 71., Bukarest pedig a 84. helyet kapta. (Persze a szintén régiósnak számító Bécs 2. helyéhez képest nekünk sincs nagyon mivel büszkélkednünk.)
A képet tovább színesíti, hogy a Mercer tanácsadó cég is kiadott egy rangsort, amelyben aszerint hasonlítja össze a világ nagyvárosait, hogy mennyire költséges bennük az élet külföldi menedzserek számára. Nos, e tekintetben is jobban állunk Prágánál is Pozsonynál. Miközben Budapest a 142. legdrágább hely, a cseh főváros a 69., a szlovák pedig a 79.
Na most ha Budapest egy (szinte mindenki által) mértékadónak tartott elemzőintézet szerint ennyire vonzó helyszín lehet élhetőség szempontjából, és még relatíve olcsónak is számít, akkor adja magát a kérdés, hogy tényleg annyira el kell-e menni innen, mint ahogyan ezt mostanában sokan hangoztatják. Vajon azok a külföldiek, akiknek a pozitív válaszai alapján Budapest az 50. lett, mind hülyék, vagy egy másik városban élnek?
Nyilván egy külföldi életmódja és lehetőségei sok szempontból nem vethetők össze egy átlagos helyi lakos életkörülményeivel, de a város élvezete ennek ellenére nem feltétlenül a gazdagok kiváltsága. Vagy akár úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy hol jobb egy korsó sört meginni, egy kelet-londoni kocsmában vagy a római parton? Mert körülbelül ugyannyira futja majd a fizetésünkből ott is és itt is. És bizony azért keressük a pénzt, hogy utána megfelelően költhessük el. A rangsor több szempontja is elég jól mérhető, és ezek alapján Budapest évek óta tartósan a mezőny jobbik felében van. Ennek ellenére nő az elvágyódók, a kiköltözők száma.
A város és a (tömeg)közlekedés hibáit és árnyoldalait szem előtt tartva is talán érdemesebb lenne jobban megbecsülni azt, ami jó, és amit szemmel láthatólag a külföldiek annak ellenére is értékelnek, hogy sokan az ellenkezőjét igyekeznek mindenkibe belesulykolni. És ha valaki felveti azt a jogos módszertani dilemmát, hogy az ilyen felmérések nem megbízhatóak, mert nehezen számszerűsíthető szempontokat próbálnak meg mérni, azt kérdezem vissza, hogy egy számára jobban elfogadható eredmény esetén is lettek-e volna metodológiai kételyei. Azért abban megállapodhatunk, hogyha mégis elmegy valaki, akkor inkább a 2. helyezett Bécsbe mintsem az 55. Londonba vezessen az útja.
